Ha tényleg úgy érzel
irántam, ahogy elmondtad, kérlek légy
óvatos a szívemmel. Elviheted, csak ne törd
össze. Mert az egész világ összedölne.
Túl sok csillag van az égen,
túl sok könnycsepp a szemünkben. Túl
sok no van a világon, de senki olyan mint te. Egyedi
vagy és különleges.
Szeretnék nevetni, szívbol
ölelni, apró csókokat arcodra lehelni, minden
reggel melletted ébredni, és édes csókkal
álmodból ébreszteni.
Kell a föld, hogy legyen élet,
kell a nap, hogy legyenek fények. Kell a határ,
hogy ne legyen végtelen, s kellesz te, hogy boldog legyen
életem.
Féltelek! Ha tehetném,
vigyáznám minden léptedet. Vigyáznék
rád, mint egy angyal, hiszen te vagy, aki akkor is hiányzik,
mikor ébred a hajnal.
Ha este lefekszel és kinézel
az ablakon, keresd az égen a legszebb csillagot. S ha
azokra gondolsz, akik téged szeretnek, gondolj majd rám
is, mert én is szeretlek.
Te vagy a kezdet, te vagy a vég,
nélküled felhos az ég. Csak veled látom
szépnek a napot, csak téged szeretlek, remélem
tudod.
Soha nem feledd, nem vagy egyedül,
minden gondolatom Hozzád menekül! Te vagy az álmom,
Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem!
Ha szeretsz ad a kezed, és ne
kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová
megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt
legyünk.
Újra péntek, megint
vége egy hétnek, de a nélküled eltöltött
napok semmit nem érnek. Értelmetlen mondatok,
elharapott szótagok, minden szóban hazudok: kösz,
jól vagyok.
Szerelmes szívem érted
eped, a világon mindent megadnék neked. Éjjel-nappal
arra várok, hogy egyszer veled legyek.
Apád egy tolvaj... mert ellopta
a csillagokat az égrol és elhelyezte oket a gyönyöru
szemeidbe.
Egy fiú és egy lány
lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba
esnek. Lehet csak egy idore, lehet rossz idopontban, lehet túl
késon, de lehet, hogy örökre.
Ha a csók esocsepp lenne, elküldeném
neked a záport. Ha az ölelés másodperc
lenne, küldenék neked órákat. Ha az
érintés víz lenne, elküldeném
neked a tengert.
Ha egyszer eltünnél, és
egy jótündér csillagokká szórna
szét, az olyan széppé tenné az eget,
hogy az emberiség beleszeretne az éjszakába.
Miért nem hiszed el, hogy nem
szeretek mást? Miért nem hiszed el nekem ezt a
vallomást? Ha nekem születtél, miért
nem vagy az enyém? Ha nem nekem születtél,
miért születtem én?
Hosszú álom az élet,
valaki rosszat álmodik, s valaki szépet. Én
azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk
valami szépet, s a mi álmunk soha nem érne
véget.
Tenger partján a víz és
homok, így együtt szép e két dolog.
Együtt vannak, ölelkeznek, minden percben szeretkeznek.
Álmomban én homok lettem, s a tenger vízében
rád leltem.
Ha az égen lemegy a nap, te akkor
is az eszemben vagy. Te vagy a reménységem csillaga,
s e csillag nélkül sötét az éjszaka.
Egy nap megkérded tolem, hogy
mi a fontosabb számomra, te vagy az életem? Én
pedig azt válaszolom, hogy az életem. Erre te
elhagysz, pedig ha tudnád... Te vagy az Életem!
Van egy hely a szívemben, amelyet
csak te tudsz kitölteni. Már az elso pillanatban
megnyertél magadnak és mindig sikerülni fog
ez neked.
Ha lemegy a Nap, és feljön
a Hold, a távolból valaki rád gondol. Nézi
az eget, és reméli, hamarosan melletted lehet. |
|
|
Mint édes ködbol elotuno
napfény, mint elöször elszavalt csodás
költemény, mint hullámzó tenger
kék vizén a holdfény, azzá lettél
nekem, s hiszem, hogy van remény.
Valaki titokban rólad álmodik,
valaki rólad szövi legyszebb álmait. Valaki
szemében miattad könny ragyog. Hidd el ez a valaki
én vagyok.
Hidj mindent, csak azt ne, hogy feledlek.
Feledj mindent, csak azt ne, hogy szeretlek.
A világ számára
csak egy személy vagy, de számomra te vagy a világ.
Csak egy percig szeress, míg elmondom,
imádlak. Csak egy órát ölelj, míg
megsúgom, kívánlak. Csak egy napot adj,
hogy meg tudjam mutatni, mit jelent forrón, oszintén
szeretni.
Szeretnék az álmod lenni,
alvásodat megédesíteni. Szeretnék
pilláidon, minden éjjel megpihenni, s álmot
hozó csókjaimat ajkadra lehelni.
Fáj a lét, a létezés,
a lefekvés és az ébredés. Fáj
a múlt és fáj a jelen, mindez azért,
mert nem vagy velem.
Rejtelmek, ha zengenek, ort állok,
mint a mesékben; bebújtattál engemet, talpig
nehéz huségbe.
Van 25 másodperced, hogy írj
nekem. Ebbol 15 hátra van és ha az sms-ed nem
ér ide 10 másodpercen belül, amibol 8 már
le is telt, akkor jössz nekem ezer puszival.
Ha látnád a szemem csillogását,
ha hallanád a szivem dobbanását, tudnád
mit érzek irántad, éreznéd, hogy
mennyire imádlak.
Hiányzol, mint testnek a vér,
szinte éget, hogy nem vagy az enyém. Hozzád
repülnék, mint egy gondolat, hiányzik minden
ami te vagy.
Szükségem van a napra,a csillagokra,
a holdra és rád. A napra nappal, a holdra és
a csillagokra éjszaka, Rád pedig örökké!
Mikor rózsát látok
te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik
a szemembe. Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én
téged örökké foglak szeretni.
Nem mondom, hogy szeress, azt se hogy
gondolj néha rám. Mert ha szíved nem ezt
súgja, hiába is mondanám.
Fáj, ha rád néz
a két szemem. Fáj, ha bennem élsz, s én
benned létezem. Mint egymást kioltó s tápláló
két elem, fáj ha vagy, s még jobban ha
nem.
Ha könnycsepp lennél, sosem
sírnék, nehogy elveszítselek.
Van álom, mely szebb mint a többi.
Van álom, mely többet tart mint a többi. De
a legszebb álmom ahhoz kötödik, aki most e
sorokat éppen olvassa.
Átölel a gyönyör,
eléget a mámor, azt kívánom toled,
légy az enyém százszor. Ha idebújsz
mellém, el nem engedlek, mert én téged
örökké szeretlek.
Azt mondják, hogy szerelembe csak
egyszer lehet esni. De ez nem igaz, én minden egyes alkalommal
szerelembe esek, amikor rád gondolok.
Tenger partján a víz és
homok, így együtt szép e két dolog.
Együtt vannak, ölelkeznek, minden percben szeretkeznek.
Álmomban én homok lettem, s a tenger vízében
rád leltem.
Szép volt a sorstól, hogy
utamba ejtett, hogy minden csókod a számon felejtett.
Még csak akkor tenne szépet, ha egyszer mindörökre,
nekem adna téged.
Ha a szívem akkora volna mint
a világegyetem, akkor sem volna elég hely benne,
hogy beleférjen mindaz a szeretet, amelyet érted
érzek.
Láttam havat májusban,
angyalokat az égben, láttam olyan dolgokat, amelyekrol
mások csak álmodnak... de sose láttam még
nálad édesebbet, istenibbet. |
|
