Sebestyén
Márta
Szerelem, szerelem
Szerelem, szerelem,
Átkozott gyötrelem,
Mért nem virágoztál
Minden fa teteje?
Minden fa tetején,
Diófa levelén,
Hogy szakísztott volna,
Minden leány és legény.
Mer' én is szakísztottam,
El is szalasztottam,
Én is szakísztottam,
S el is szalasztottam.
Ej de még szakísztanék,
Ha jóra találnék,
Ha jóra, ha szépre,
Régi szeretomre.
S, a régi szeretomér,
Mit nem cselekednék,
Tengerbol a vizet,
Kanállal lemerném.
S a tenger fenekérol,
Apró gyöngyöt szednék,
S a régi szeretomnek,
Gyöngykoszorút kötnék.
|
|